Soltész Miklós hozzátette, fontosnak tartják a hiten keresztüli megmaradást, ezért támogatják a nemzetiségek templomainak felújítását. Így újul többek között meg a szlovák nemzetiségiek által látogatott békéscsabai és mátraszentimrei templom.
 
Völner Pál, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, széleskörű összefogás segítette a templom felújítását, a hely erejét azonban a település közössége jelenti, akik őrzik hagyományaikat és élettel töltik meg az épület falait.
 
Az Esztergomhoz tartozó település plébániatemplomát Mohos Gábor, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Az ünnepségen részt vett Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója.
 
A felújítás két évig tartott, lecserélték a tetőszerkezetet, a nyílászárókat és eredeti állapotába állították vissza a templom tornyát, új villamos hálózatot alakítottak ki, helyreállították a díszítőfestést, valamint mészkőlapokkal burkolták a templomhajót, ahová új padok kerültek.
 
A felújítás teljes költsége 77 millió forint volt. A beruházáshoz a Esztergom Budapesti Főegyházmegye 21 millió forinttal, az esztergomi önkormányzat 20 millió forinttal járult hozzá, a kormány pedig 34 millió forinttal támogatta.
 
További pályázati források mellett a munkálatokat a Országos Szlovák Önkormányzat is segítette öt millió forinttal.
 
Az Esztergom közelében fekvő Pilisszentlélek egyházi épületéről az első feljegyzés 1836-ból származik. A templomot egy korábbi kápolna átépítéséből alakították ki. A beruházást Scitovszky János esztergomi érsek közbenjárásával a királyi kamara végezte 1857-ben.
 
A Szentlélek templom először 1938-39-ben esett át felújításon, akkor bővült az építmény két oldalhajóval, így nyerve el 150 négyzetméteres alapterületét. Belső díszítése 1962-től kezdődött, Kákonyi Asztrik és Forró Kamill ferences szerzetesművészek és Kákonyi István festőművész készítette a ma is látható freskókat, díszítést.
 
Pilisszentlélek az ország egyik legkisebb lélekszámú települése. 1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta a területet, IV. László 1287-ben pálos kolostort alapított itt. A török időkben a kolostor és a körülötte épült falu elpusztult.
 
András üveges mester 1703-ban költözött a völgybe. Műhelyéről, melyben palackokat és zöld színű üvegeket gyártottak, Hutának nevezték a helyet. A pálosok Nyitra megyéből 1740 körül, majd 1830-as években Gömör vármegyéből tótokat telepítettek a területre. Az itt élők mészégetéssel, fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.