Kiönthetnek a kisebb folyók, míg a Duna és a Tisza gyalog átjárható

Árvizeket okozhat az elmúlt napok jelentős esőzései. Egyelőre a Murán és a Dráván alakult ki nagyobb vízszintemelkedés, a Duna és Tisza vízállása viszont jelenleg meglepően alacsony, bizonyos pontjain gyalog át lehetne kelni rajtuk. De nem lesz mindig így, ezért 2020-ig több mint 100 milliárd forintból erősíti a magyar árvízvédelmi rendszert a kormányzat a Kvassay Jenő Terv alapján.

Magyarország a vízrajzi és domborzati adottságai, valamint az idő­járási szélsőségek egyre gyakoribbá válása miatt Európában az egyik legjelentősebb vízkár-veszélyeztetettségű. Mindez komoly feladat elé állítja a vízügyi szakembereket, akik szerint szemléletváltásra van szükség ezen a területen. A „küzdelem az árvizekkel” felfogással szemben ugyanis az „együtt élni az árvízzel” szemléletre kell váltani. A védekezésnek Magyarországon egyébként nagy hagyományai vannak, az elmúlt 150 évben ugyanis mintegy 4200 kilométernyi töltésrendszer épült ki folyóink mentén. Ezeket természetesen folyamatosan ellenőrzi a szakhatóság, és állami illetve uniós forrásokból fejleszti, erősíti is.

A közelmúltban zárult le az Országos Vízügyi Főigazgatóság 14 milliárd forintos projektje, amelynek keretében az alföldi területeken, a legutóbbi árvizekben erősen igénybe vett árvízvédelmi művek állékonyságát, védképességét állította helyre a vízügy. A munkálatok négy igazgatóság – Tiszántúli, a Kőrös-vidéki, a Közép-Tisza-vidéki és az Alsó-Tisza-vidéki – területén, összesen több mint 40 kilométer hosszúságú szakaszon zajlottak. A beruházás az érintett területeken egymillió lakos árvízi biztonságának növeléséhez járul hozzá, a védett területek nagysága pedig meghaladja a tizenegyezer négyzetkilométert.

Ezzel a jelentős beruházással azonban nem zárultak le folyóink árvízvédelmi fejlesztései, erre ugyanis információk szerint a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban több mint 100 milliárd forintot fordíthat az állam. Ennek alappillére a kormány 2013 végén meghirdetett árvízi védekezést is fejlesztő Kvassay Jenő Terve. A szakpolitikai stratégia idén szeptemberben jutott el a társadalmi egyeztetésig, a program részleteit pedig ez alapján november végén tárgyalják és fogadják el a döntéshozók.

Az országos vízügyi fejlesztési koncepció tartalmazza majd egyebek közt azt, hogy hol szükséges Magyarországon új védműveket építeni illetve a régieket felújítani. A terv részeként – a 6. tiszai víztározó idei elkészültét követően – újabbak épülnek a Tiszán. A Dunán folytatódik, a Duna projekt keretében, a veszélyessé vált töltések vizsgálata és megerősítése, valamint a mellékfolyókon szintén kisebb víztározók készülnek. Információink szerint minderre akár 145 milliárd forint is juthat uniós és kormányzati forrásokból.

Jelentős árhullám alakult ki a Murán valamint a Rábán is az elmúlt hét intenzív esőzései miatt. Mindkét folyón folyamatosan figyelik a vízfolyásokat, az árvízvédelmi műtárgyakat a szakemberek, és ha szükséges, akkor lezárják a zsilipeket, valamint szivattyúznak. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban is ezen a két mellékfolyón, valamint a Zala, a Dráva és a Sajó vízrendszerén alakulhatnak ki jelentősebb vízszintemelkedések. A Dunán és a Tiszán viszont nem kell erre számítani; mindkettőnek igen alacsony a vízállása.

L. V. P./Helyi Híradók

VISSZA
2014 © Minden jog fenntartva